Emlékeztek?...(idézetek)

SzJG 2.Együtt

- Továbbá tilos a tantermekben található televíziókészülékekhez hordozható DVD-lejátszót csatlakoztatni - fejezte be az olvasást Máday, mire Andris és Robi mosolyogva összenéztek.

- Ha tilos, akkor tilos - jegyezte meg Robi, és előhúzott a táskájából egy kábelt, amit egy pillanat alatt összekötött a tévével.

- Most mondták be, hogy tilos - mondtam értetlenül. A két kocka lesajnálóan megrázta a fejét.

- Reni, figyelj jobban. Azt mondta, tilos DVD-lejátszót hozzácsatlakoztatni. De mi nem a lejátszót csatlakoztatjuk, hanem a kábelt.

- Felmayer! - állapodott meg Kardos Dave nevénél, és felnézett a naplóból. Az egész osztály egy emberként fordult hátra, miközben Dave zavartan feltápászkodott.

- Tanár úr, ma van a szülinapom - kezdte Dave szomorúan pislogva. Kardos összeráncolt szemöldökkel meredt rá, kínosan hosszú ideig gondolkodott, majd unottan a plafonra nézett.

- Nem bánom, nekem mindegy, melyik nap írom be az egyest.

- Köszönöm - vigyorgott Dave. (...)

- Bernáth! - mondta ki az újabb nevet a tanár, mire Andris sápadtan feltápászkodott.

- Nekem is ma van a szülinapom - motyogta. Kardos lepillantott a naplóra, és megrázta a fejét. - Szép próbálkozás. Na, kezdheted.

- Na jó, most komolyan. Te kit választanál, Pete Wentz vagy Robert Pattinson? 

- Hát - húztam meg a cipőfűzőm, és tanácstalanul megcsóváltam a fejem. - Muszáj? 

- Aha - bólogatott Virág. (...)

- Pete Wentz nekem nem igazán tetszik. Pattinsonnak meg fura a haja - töprengtem.

- De ha itt állnának előtted, és azt mondanák, válassz, mit felelnél? - kérdezte Virág.

- Ha itt állnának előttem, megkérdezném, mégis mit keresnek a lányöltözőben.

Cortez 5/3 - Elaludt olvasókörön, Kardos keltette fel a végén úgy, hogy lecsapott egy szöveggyűjteményt az asztalára. :) Vicces volt.

SzJG 4.Barátok

,, - Ez mi volt? - kérdezte Cortez elkerekedet szemmel

   -Meg fogtam egy szúnyogot.- feleltem büszkén

    És akkor megtört a jég,Cortez elröhögte magát.''

SzJG 6.Ketten

"-Hát, akkor klassz délutánt. Érezzétek jól magatokat. Meg ilyesmi - motyogtam, és indultam befelé. Cortez elkapta a kezem, és visszahúzott. -Féltékeny vagy? - kérdezte elfojtott mosollyal. 
-Nem - vágtam rá kapásból. - Kéne? - kérdeztem vissza némi töprengés után.
-Lehet. Szép. Okos. És nagyon szeretek vele lenni...
-Ez nagyszerű - mondtam elkerekedett szemmel, és úgy éreztem, végem van, mindjárt elbőgöm magam.
-Segítek neki angolból, mert iszonyat béna - tette hozzá, mire hitetlenül a szemébe néztem, és a tenyerembe temetve az arcom, megkönnyebbülten elröhögtem magam..."

-Tessék ide ülni - kérlelte Zsolti a dokit, aki végül csatlakozott hozzánk, és lazán elhelyezkedett a fűben, felhúzott térdeire kulcsolta a kezét és türelmesen hallgatta Zsoltit. - Szóval a visszatérő rémálmom. Bejövök a suliba és Máday habzó szájjal üvölt, vérben forognak a szemei és...

-Zsolti, ugye? - szakította félbe a doki.
-Ja.
-Szeretettel várlak szeptemberben. Megkapod a hétfő délutánokat.
-Nemáár, csak vicceltem - röhögött fel Zsolti.
-Én is - biccentett a pszichológus.

SzJG 5. Remény

Az udvarra vezető ajtó hirtelen kivágódott mögöttünk, mire mind megfordultunk. Cortez kirontott az ajtón, ami erősen visszacsapódott. Lélegzet-visszafojtva néztem rá. Az ajtóban állt, homlokába hulló sötét tincsei alól fürkészve nézett, és csak ennyit kérdezett:
- Melyik szeptember 8.?
Tudtam, miért kérdezi. A levelemben ezt a dátumot említettem arra vonatkozóan, hogy totál beleestem.
- Kilencedikben - mondtam halkan.
Cortez hitetlenül elmosolyodott, megindult felém, és abban a pillanatban gondolkodás nélkül én is odaléptem hozzá. Körülbelül fél lépésre tőle megálltam, ő pedig megragadta a karom és határozott mozdulattal magához húzott. Nem tudom, hogy ő csókolt-e meg engem, vagy én őt, esetleg egyszerre történt. Nem ez a lényeg. A gyomromban lévő valamennyi pillangó felébredt, és vadul csapkodni kezdett, miközben a mellkasom úgy hullámzott, hogy alig álltam a lábamon. Forgott velem az egész világ, és végig azt kívántam, hogy soha ne érjen véget. Mintha csak megérezte volna a gondolatom, Cortez továbbra se engedett el, hanem többször, egymás után megcsókolt, én pedig alig kaptam levegőt, és a boldogságtól majd szétrobbantam. Végül a homlokát az enyémnek támasztotta, és két keze közé fogta az arcomat.
- Mennem kell - suttogta.
- Tudom - fúrtam bele a tekintetem az övébe.
- Megvársz? - kérdezte halkan.
- Két és fél éve mást sem csinálok - feleltem, mire lehunyta a szemét, és újra megcsókolt. Ez nem olyan volt, mint a szilveszteri. Sokkal több érzelem volt benne, sokkal bátrabb, és sokkal igazibb volt. <3 <3 <3

Készítette: Luca